Szakértői javaslat ‎az új polgári perrendtartás kodifikációjára – Előszavak

 

AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTER ELŐSZAVA

Az új polgári perrendtartás 2013-ban kezdődött kodifikációja szempontjából kiemelkedő jelentőségű kötetet tart a kezében a T. Olvasó. Ahhoz, hogy e nagyívű munka helye pontosan látható legyen a kodifikáció bonyolult, és nehezen áttekinthető folyamatában, szükséges, hogy röviden beavassuk a T. Olvasókat a polgári perrendtartás kodifikációjának egyes szakaszaiba, láthatóvá téve azt a megfeszített munkát, ami lehetővé tette, hogy 2016. szeptember 2-án a polgári perrendtartásról szóló T/11900. számú törvényjavaslat az Országgyűlés elé kerülhessen.

Az új polgári perrendtartás előkészítését a polgári perjogi kodifikációról szóló 1267/2013 (V. 17.) Korm. határozat rendelte el, és állított fel két kodifikációs bizottságot, élükön Németh János professzor emeritus úrral.

A 2013 májusától a Korm. határozat szerinti struktúra szerinti nyolc témabizottságban zajlott az új polgári perrendtartás koncepcióját megalapozó munka, melynek eredményét a Koncepció I. tervezet c. kézirat foglalta össze, mely szerkesztett formában „Egy új polgári perrendtartás alapjai” címmel jelent meg.

2014 nyarán az Igazságügyi Minisztérium megalakulásával a kodifikáció súlypontja a minisztériumba helyeződött át, lévén az új jogászminisztérium mint a törvény-előkészítésnek a jogalkotásról szóló törvény szerinti kizárólagos letéteményese, valóságos kodifikációs műhellyé kívánt válni.

E szemléletváltás kihatott a polgári perjogi kodifikáció folyamatára is. Új struktúra került kialakításra, ennek keretében került sor miniszteri biztos kinevezésére, és egy munkacsoport felállítására a minisztériumon belül, melyben valamennyi jogászi hivatásrend képviseltette magát, mely testület az új polgári perrendtartás koncepciójának kialakításában működött közre. A Koncepció kialakítása során jelentős mértékben támaszkodni tudtunk a témabizottságok munkáját szintetizáló Koncepció I. tervezetre. Az új polgári perrendtartás koncepcióját a Kormány 2015. január 14-i ülésén fogadta el.

A Kormány által megtárgyalt és elfogadott Koncepció alapján megkezdődött a normaszöveg előkészítése az Igazságügyi Minisztérium keretén belül.

Ennek segítésére és szakmai bázisának kiszélesítésére 2015 májusában Németh János professzor úrral közösen miniszteri szintű felkérés történt a minisztériumon kívül felállított tizennégy munkabizottság elnökének, annak érdekében, hogy készítsenek döntés-előkészítő anyagokat az Igazságügyi Minisztérium számára. E felkérésnek a munkabizottságok sikerrel tettek eleget, és a rendkívül intenzív munka eredményeként 2015. október 30-án rendelkezésünkre bocsátották előkészítő anyagaikat „Munkabizottsági Szakértői Javaslat” formájában.

Ezúton is szeretnénk őszinte köszönetet mondani a munkabizottságok elnökeinek: Murányi Katalinnak, Ribai Csillának, Réti Lászlónak, Orosz Árpádnak, Szőcs Tibornak, Harsági Viktóriának, Ébner Vilmosnak, Juhász Lászlónak, Köblös Adélnak, Udvary Sándornak, Döme Attilának, Szécsényi-Nagy Kristófnak, Anka Tibornak, Kapa Mátyásnak, és annak a több mint száz, a munkabizottságokban tevékenykedő kollégának, akik munkájukkal értékes szakmai muníciót biztosítottak a törvény-előkészítő számára.

E munkabizottságok tevékenységének összehangolását Varga István professzor úr és Éless Tamás ügyvéd úr végezték, akiket e munkájukért külön köszönet illet.

A törvény-előkészítő munka újabb szakaszába lépett 2015 őszén, mert a munkabizottságok anyagaira is támaszkodva az Igazságügyi Minisztériumban megszülettek azok a döntések, amelyek mentén véglegesítésre került a törvényjavaslat.

Ennek érdekében került felállításra az Igazságügyi Minisztériumon belül egy új Szerkesztőbizottság, melynek magját a 2014 őszétől az minisztérium keretei között működő munkacsoport adta, de a testület új tagokkal is kibővült. A testület munkájában így a jogászi hivatásrendek képviselői mellett három tanszékvezető egyetemi tanár és két tanszékvezető egyetemi docens is részt vett. A munka irányítására Szabó Imre professzor úr kapott megbízást.

A Szerkesztőbizottságban született döntések alapján az IM Polgári Perjogi Kodifikációs Osztályának elhivatott és kiváló szakmai felkészültségű munkatársai Vitvindics Mária, Somogyi Dávid, Zsitva Ágnes és Aszódi László véglegesítették a normaszöveget.

Az intenzív munkához a vezetői támogatást Molnár Zoltán közigazgatási államtitkár úr, Bodzási Balázs Igazságügyi és Magánjogi Jogalkotásért Felelős helyettes államtitkár úr és Gyimesi Tamás, a Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztály vezetője biztosította, külön köszönet ezért mindhármuknak.

Mindeközben arra is nagy hangsúlyt fektettünk, hogy a jogászi hivatásrendek és az ország valamennyi jogi kara véleményt nyilváníthasson, előbb a Koncepcióról, majd a 2016 tavaszán a már elkészült első normaszöveg-tervezetről is, amely 2016. április 11-től bárki számára elérthető az Igazságügyi Minisztérium honlapján.

E kötet előszavában is szeretnénk külön kiemelni, hogy az Igazságügyi Minisztérium részéről az új polgári perrendtartás kodifikációját mindvégig teljes körű szakmai nyitottság és fogadókészség övezte.

Ennek eredményként a törvényjavaslat jelentős mértékben épített a téma- és munkabizottságok javaslataira, és megjeleníti a tárcát szakmai véleményével megtisztelő hét állam- és jogtudományi karnak a javaslattal kapcsolatos észrevételeit.

A törvényjavaslat rendelkezéseit tovább formálták a javaslatot részletesen bemutató konferenciasorozaton, vitaüléseken megfogalmazott szakmai észrevételek is, melyek megszervezésében a Magyar Jogász Egylet nyújtott hathatós segítséget.

Emellett a javaslat tartalma alapvetően formálódott a hivatásrendek képviselőivel több körben folytatott szakmai egyeztetések eredményeként, amelyeket az Országos Bírósági Hivatallal, a Kúriával, a Magyar Ügyvédi Kamarával, a Magyar Országos Közjegyzői Kamarával és további szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel folytattunk.

Az Igazságügyi Minisztériumban folyó kodifikáció nem nélkülözhette azon elméleti és gyakorlati szakemberek közreműködését, akik akár a munkabizottságokban tevékenykedve, akár az egyes jogászi hivatásrendek képviselőiként elhivatottan és fáradságot nem kímélve osztották meg tapasztalataikat és ismereteiket az Igazságügyi Minisztérium törvény-előkészítő testületeivel, és a minisztérium munkatársaival az új polgári perrend megalkotása érdekében.

Ha a T. Olvasó összeveti a polgári perrendtartásról szóló T/11900. törvényjavaslat és a jelen kötetben bemutatott javaslat rendelkezéseit, számos ponton észlel koncepcionális eltéréseket is. Ez azonban természetes, hiszen az elmúlt évek külföldi perjogi kodifikációi is megmutatták, hogy egy polgári perrendtartás eltérő koncepcionális bázison is sikeresen működhet; a perjogi tradíciók, a bírósági szervezet és számos egyéb tényező befolyásolhatja egy perrend mikénti kialakítását és működését.

Örömmel állapítottuk meg, hogy a kötetben bemutatott javaslat jelentős eltéréseket mutat az Igazságügyi Minisztérium számára 2015. október 30-án megküldött „Munkabizottsági Szakértői Javaslattól”, ami a szerkesztők és a lektor munkáját dicséri.

Ennek köszönhetően ma már jóval több szabályozási megoldás vagy rendelkezés mutat egyezőséget a T/11900. törvényjavaslat megoldásaival, rendelkezéseivel, ami egyértelműen arra utal, hogy számos szakmai kérdésben jelentősen közeledtek a korábban divergáló álláspontok.

Reményeink szerint az elmúlt évek szakmai munkájának a gyümölcse, köztük jelen kötet is, hozzá fog járulni ahhoz, hogy az Országgyűlés által napokon belül elfogadásra kerülő új polgári perrendtartás kiállja az idő próbáját, és elődjéhez hasonlóan, legalább fél évszázadon keresztül meghatározza a magyar jogalkalmazók mindennapjait.

Budapest, 2016. november 3.

Trócsányi László
igazságügyi miniszter
Wopera Zsuzsa
miniszteri biztos

 

A FŐBIZOTTTSÁG ELNÖKÉNEK ELŐSZAVA

Amikorra ez a kötet megjelenik, az Országgyűlés már elfogadta az új polgári perrendtartásról szóló törvényt. A jelen mű alapját a kodifikációs munka egyik mérföldkövét jelentő szakmai anyag adja. Jelentősége a kodifikációs munka rövid leírásából derülhet ki.

A polgári perjogi kodifikációról szóló 1267/2013. (V. 17.) Korm. határozat 2013. május 17-én létrehozta a Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottságot és a Polgári Perjogi Kodifikációs Szerkesztőbizottságot.

A Szerkesztőbizottság álláspontja kezdettől fogva az volt, hogy a polgári perrendtartás kodifikációjának előkészítő munkájában szükség van sokféle szakmai területen dolgozó mind elméleti, mind gyakorlati szakemberek tudására és tapasztalatára. E szakemberek bevonása érdekében a Főbizottság elnöke megkereste a különböző állami szervek és jogászi hivatásrendek kinevezett, illetve választott vezetőit (az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét stb.), valamint az egyetemek állam- és jogtudományi kara polgári eljárásjogi tanszékeinek vezetőit és a Közszolgálati Egyetem rektorát, hogy tegyenek javaslatot a munkába bevonandó, az előkészítést érdemi munkával segíteni tudó és akaró szakemberek személyére.

A beérkezett személyi javaslatokat is figyelembe véve a Főbizottság elnöke felkérte a polgári perjog elismert és az új polgári perrendtartás kodifikációs munkájában részt venni kész szakembereket a munkában való közreműködésre. A kodifikációs munkához 2014. és 2015. év folyamán további gyakorlati szakemberek csatlakoztak újabb szakmai ajánlások alapján. A mintegy másfélszáz, az egész országból, különböző hivatásrendekből származó szakember a közös munka során a személyes szakmai véleményét képviselte.

A részvételre elsőként felkért szakemberek 2013 júliusában megtartották együttes ülésüket, ahol a kodifikáció alapvető kérdéseit és a szakmai munka szervezési kérdé-seit vitatták meg. E tanácskozást követően a Szerkesztőbizottság – az egyes résztvevő szakemberek érdeklődési körét és speciális ismeretét, szakmai tapasztalatát figyelembe véve – 2013. szeptember 30-án megalakított 8 témabizottságot és 22 munkabizottságot, már akkor több mint száz taggal. A témabizottságok és munkabizottságok munkája időben eltért egymástól, így a szakemberek egy része mind a téma-, mind pedig a munkabizottságokban közreműködött.

A kodifikációs munka első szakaszában a témabizottságok működtek. Egy-egy témabizottság feladata az volt, hogy a szakmai vitát követően az adott bizottság témáját képező, az új polgári perrendtartás szempontjából kulcsjelentőségű kérdésben állást foglaljon, majd ezt követően az elkészült és beérkezett anyagokat a többi témabizottsággal egyeztetve, a Szerkesztőbizottság irányításával azt egymáshoz igazítsa.

A témabizottságok csaknem egyéves komoly, idő- és munkaigényes tevékenysége eredményeképpen a kormányhatározatban megadott időpontra, 2014. június 30-ára elkészült a Szerkesztőbizottság által jóváhagyott, „Az új polgári perrendtartás Koncepció I. Tervezete” című javaslat, amit Trócsányi László, igazságügyi miniszter úr – kiemelkedően magas színvonalúnak minősítve azt – elismeréssel fogadott. Az Igazságügyi Minisztérium a Tervezetet – annak eredményeire építve, arra zsinórmértékül tekintve – a Szerkesztőbizottság Javaslataként nevesítve alakította ki és készítette el az új polgári perrendtartás koncepciójáról szóló kormány-előterjesztés tervezetét, benyújtva azt a Kormánynak.

A Kormány az Igazságügyi Minisztérium előterjesztését és az abban foglalt javasolt Koncepciót a 2015. január 14-én tartott ülésén elfogadta.

A Koncepció elkészültével és elfogadásával véget érő első munkaszakasz, a témabizottságokon belüli munka egyéni szellemi eredményei jelentek meg a Németh János és Varga István, a Főbizottság tudományos titkára szerkesztésében 2014-ben, a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. által kiadott, „Egy új polgári perrendtartás alapjai” című tanulmánykötetben.

A kodifikáció második szakaszában a munka a munkabizottságokban folyt. A munkabizottságok feladata az eredeti, az 1267/2013. (V. 17.) Korm. határozat szerint az volt, hogy az elfogadott Koncepció alapján az új polgári perrendtartás szövegére és indokolására javaslatot tegyenek a Szerkesztőbizottságnak, amely ezeket figyelembe véve előterjesztéseket készít a Főbizottság számára. Ezt követően a Szerkesztőbizottság feladata lett volna a Főbizottság állásfoglalásán és a munkabizottságok javaslatain alapuló normaszöveg kodifikációja.

Az új polgári perrendtartás koncepciójáról szóló előterjesztést a Kormány elfogadta ugyan, de néhány nappal később, az 1012/2015. (I. 22.) Korm. határozattal a Szerkesztőbizottságot megszüntette, egyben a munka- és témabizottságok tevékenységének irányítását, koordinálását a Főbizottság feladatkörébe utalta. E nem várt, az eredeti kormányhatározatban foglaltaktól eltérő változtatás ellenére nem volt azonban kétséges, hogy a kodifikációs munkát munkabizottsági szinten is kell folytatni.

Az Igazságügyi Minisztérium által a Kormány részére készített, 2015. január 12-én kelt, az új polgári perrendtartás koncepciójáról szóló Előterjesztés erről egyébként korábban is szólt már. Azt tartalmazta, hogy a Koncepció elfogadását követően ki kell dolgozni az új polgári perrendtartás normaszövegének tervezetét, és az erre irányuló munkálatokban való részvételre a polgári perjogi kodifikációról szóló 1267/2013. (V. 17.) Korm. határozat alapján létrehozott munkabizottságokat is fel kell kérni. Ilyen felkérést tartalmazott az Igazságügyi Minisztériumnak a polgári perrendtartás reformjával összefüggő feladatok irányításáért és összehangolásáért felelős Wopera Zsuzsa, miniszteri biztos asszonynak az a 2015. március 9-én kelt, a Főbizottság elnökéhez intézett levele, amelyben kérte a főbizottsági munkabizottságok kodifikációt segítő közreműködését, írásos javaslatok készítését, észrevételek, bizottsági állásfoglalások megfogalmazását. A miniszteri biztos asszony jelezte, hogy az IM konkrét kérdéseket fogalmaz meg annak érdekében, hogy a válaszok megfelelő szabályozási megoldásokat vázolhassanak fel.

A Kormány által elfogadott Koncepció alapján ugyanakkor egyértelművé vált, hogy az eredetileg felállított téma- és munkabizottságokat – struktúrájukban és összetételükben – meg kell változtatni. Ez a változtatás – amelynél már figyelembe lehetett venni egyes téma- és munkabizottsági elnököknek, tagoknak a Koncepció Tervezet kidolgozása során végzett munkáját – 2015 májusában meg is történt: 14 újjáalakított, összevont munkabizottság jött létre. A munkabizottsági elnökök személyére a Főbizottság elnöke tett javaslatot, amellyel az igazságügyi miniszter úr egyetértett.

Az újjáalakított munkabizottságok pontos személyi körének − elnököknek és tagoknak − rögzítése után az igazságügyi miniszter úr és a Főbizottság elnöke, közös levélben kérték fel a 14 munkabizottság elnökét és tagjait a további, más keretek között folytatandó kodifikációs munkában való részvételre.

2015. április végén – május elején ismételten felmerült, előbb csak az Igazságügyi Minisztérium keretén belül működő munkacsoport, majd az igazságügyi miniszter úr részéről is az az igény, hogy az ujjászervezett munkabizottságok vitassák meg a minisztériumi problémafelvetéseket és az azokhoz tartozó, kapcsolódó kérdéseket, majd tegyenek normaszöveg-szintű javaslatokat, a hozzá kapcsolódó indokolással együtt.

Ezt a munkát az igazságügyi miniszter úr és a Főbizottság elnöke a munkabizottságok elnökeihez intézett 2015. május 15-én kelt felkérő levelükben, majd a 2015. május 28-án tartott együttes ülésen 2015. október 30-ig kérték elvégezni.

A munkabizottságok elnökei, tagjaik hathatós segítségével – több hónapos, intenzív, többnyire tagjaik hosszú évek elméleti és/vagy gyakorlati munkája eredményeként megszerzett tudására támaszkodva, a nyári üdülési időszakot is jelentős részben igénybe vevő munkával – 2015. október 30-ig elvégezték a feladatukat.

Tevékenységük eredményeként készült el a „Munkabizottsági Szakértői Javaslat Normaszöveg- és Indokolás Tervezet” című, több, mint 1100 oldalas, az egyes munkabizottsági anyagokat tartalmazó összeállítás, amelyet Varga István úr, tanszékvezető egyetemi tanár, ügyvéd, a Főbizottság tudományos titkára és Éless Tamás úr, ügyvéd, címzetes egyetemi tanár egységesített. Ahogy az a címéből is kiderül, az összeállítás teljes, szövegszerű javaslatot tartalmazott mind a normaszövegre, mind annak indokolására vonatkozóan.

A kodifikációs munka kezdetén, 2013-ban többen kételkedtek abban, hogy nagyszámú résztvevővel sikerülhet-e az előkészítő munka. A munkabizottságok 2014-ben történt funkcióváltásakor ugyancsak felmerült, hogy lehet-e bizottságban jogszabályt szövegezni, készülhet-e ilyen módon koherens tervezet. A 14 munkabizottság elnökének szervező- és szakmai munkája, továbbá Varga István és Éless Tamás urak egységesítő tevékenysége megvalósította, amit korábban kevesen hittek volna: másfélszáz jogászkolléga több mint kétévnyi pezsgő szakmai munkájának eredményeképpen létrejött az új polgári perrendtartásnak egy olyan tervezete, amelyre minden résztvevő büszke lehetett.

A kodifikációs munka harmadik szakaszát, a normaszöveg véglegesnek javasolt megfogalmazását és a törvényjavaslat tervezetének az elkészítését az Igazságügyi Minisztérium maga folytatta. Ezt a tevékenységet előbb az IM kodifikációs munkacsoportja, majd az annak átalakításával létrejött Szerkesztőbizottsága végezte. Ennek során az IM Szerkesztőbizottsága – a főbizottsági munkabizottságok által kidolgozott anyagokra is támaszkodva – a készülő törvénytervezetet nagymértékben és alapvetően a munkabizottsági javaslatokra építette.

A harmadik szakaszban készült, rendelkezésre álló írásos tervezetekből, majd az Országgyűlés elé terjesztett végleges törvényjavaslatból ugyanakkor megállapítható, hogy több, az egyes munkabizottságok által kidolgozott, egyértelműen jó vagy legalábbis képviselhető, gondolatébresztő javaslat kimaradt. Ezért is tartom szerencsés megoldásnak, hogy ezek a szakmai szempontból többnyire kiváló és a jelenleg hatályos Pp. terjedelmén, illetve a Kormány által előterjesztett törvényjavaslatban és az Országgyűlés által elfogadandó törvényben foglaltakon túlmenő munkabizottsági anyagok, normaszövegek és indokolások ebben a „Szakértői Javaslat az új polgári perrendtartás kodifikációjára” címet viselő kötetben megjelennek.

A kötet – amelynek magas színvonalú, egy teljes esztendőt igénybe vevő véglegesítési és szerkesztési munkáit Varga István és Éless Tamás urak végezték, jelentős mértékben háttérbe szorítva ez időszakban családot, egyetemi tanítást és ügyvédi tevékenységet – a 14 munkabizottsági elnök teljes egyetértésével jelenik meg. Ez a tény is bizonyítja, hogy ez a munka több tucat elismert gyakorlati és elméleti szakemberből álló munkabizottságok javaslatait tartalmazza.

A kodifikációs munka során örömteli volt látni, hogy a polgári perjog területén a 2013–2015 közötti kétévnyi szakmai munka milyen felpezsdülést hozott. Csak remélni tudom, hogy ez a szakmai érdeklődés a polgári perjog iránt a jövőben is megmarad.

A Főbizottság által irányított munkabizottságok elnökei – Anka Tibor, Döme Attila, Ébner Vilmos, Harsági Viktória, Juhász László, Kapa Mátyás, Köblös Adél, Murányi Katalin, Orosz Árpád, Réti László, Ribai Csilla, Szécsényi-Nagy Kristóf, Szőcs Tibor, Udvary Sándor –, tagjai – akiknek a névsorát a kötet tartalmazza – és e könyv szerzői, szerkesztői, a magyar igazságszolgáltatás jövőbeli, minél jobb, eredményesebb működése iránti elkötelezettségből és szakmai hivatástudatból kiindulva végezték azt a több éves fáradságos munkát az új polgári perrendtartás kodifikációjának sikere érdekében, amelynek eredményét az olvasó most kezében tartja.

Köszönet illeti érte őket!

2016. november

Németh János
professzor emeritus

A SZERKESZTŐK ELŐSZAVA

Egy új polgári perrendtartás megalkotására való alakító ráhatás lehetőségénél nincs nagyobb és nemesebb szakmai kihívás a polgári perjogász életében. A perrendi kodifikációt 2013-ban elrendelő kormányhatározat kihirdetése óta minden cselekedetünket az e kihívásnak való feltétlen és kompromisszumok nélküli megfelelés vágya vezérelte. Ez a könyv – amely az Egy új Polgári Perrendtartás alapjai (szerk.: Németh János, Varga István, Budapest 2014) című kötet folytatása és egyben az ott megkezdett törvényalkotás–előkészítő munka lezárása – az ideális eredményre törekvés éveinek lenyomata. Ebben a törekvésben kitartó munkával osztoztak velünk a munkabizottságok elnökei és tagjai, akiket ezért hálás köszönet illet.

A törvényalkotás szakértői támogatása szolgálat. A feladat szolgálatként való felfogása abban az időszakban is változatlan intenzitású munkára ösztönzött minket, amikor már nem lehettünk biztosak abban, hogy a munka eredményét a törvényalkotó még figyelembe veszi. A munkában résztvevő szakembereket örömmel töltötte el, amikor munkájuk gyümölcse beérett, megoldásaik megjelentek az új jogalkotási termékben, ugyanakkor – figyelemmel arra, hogy a törvényalkotás a jogalkotó feladata és felelőssége – szakmai kritikájukat nem elhallgatva tudomásul vették, hogy a jogalkotó több tekintetben eltérő megoldásokat választott.

A szerkesztők köszönettel tartoznak kedves Tanáruknak, a Főbizottság elnökének, Prof. em. Dr. Németh Jánosnak a munkájukat elindító és végigkísérő emberi és szakmai bizalmáért. A kötet a munkabizottsági elnökök teljesítménye előtt az ő rövid szakmai önéletrajzuk megjelentetésével tiszteleg a következő oldalakon. Rajtuk és a munkabizottságok tagjain túl külön köszönet illeti az ELTE Polgári Eljárásjogi Tanszékének közösségét, mint az elmúlt évek szakmai munkájának meghatározó fórumát. A Tanszék munkabizottsági elnöki tisztet betöltő oktatóin kívül kiemelendő dr. Timár Kinga tanársegéd asszony és dr. Légrádi István tanársegéd úr fáradhatatlan munkája. Az összesen több mint száz munkabizottsági és al-munkabizottsági ülésnek helyet és keretet biztosító Tanszék kodifikáció-előkészítő munkája elképzelhetetlen lett volna továbbá Abrán Boglárka tanszéki előadó áldozatos munkája nélkül.

A szerkesztők ezt a könyvet dr. Szőke Irén nyugalmazott kúriai tanácselnök asszonynak, az ELTE Polgári Eljárásjogi Tanszéke címzetes egyetemi tanárának, jogász generációk tanítójának ajánlják, megköszönve a perjogi tudás azon kincseit, melyekkel a Szakértői Javaslat és annak szerzői az alkotás folyamatában az ő közreműködése által gazdagodtak.

2016. november

Varga István és Éless Tamás