ELŐSZÓ
2018. január 1. napján hatályba lépett az új polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény. Kevés híján fél évtized telt el azóta, hogy Magyarország Kormánya a polgári perjogi kodifikációról szóló 1267/2013. (V. 17.) Korm. határozatával elrendelte „egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak is megfelelő polgári perjogi törvénykönyv megalkotását, amely biztosítja az anyagi jogok hatékony érvényesítését.” Az e határozat kihirdetését követő hetekben Németh János professzor vezetésével megalakultak a leendő kódex tudományos, gyakorlati és nemzetközi jogösszehasonlító megalapozottságú koncepciójának előkészítésére rendelt témabizottságok, több mint száz elismert jogász (a bírósági szervezet minden szintjén ítélkező bírák, ügyvédek, közjegyzők, ügyészek és egyetemi oktatók) részvételével. Az ő munkájuknak köszönhetően a Koncepció Tervezetét[1] 2014 júniusában átnyújthattuk a felelős igazságügyi miniszternek. A Kormány elé terjesztett és 2015 januárjában elfogadott Koncepció nagymértékben támaszkodott a Tervezetre, de egyik alapvetésében el is tért attól: a hangsúlyt az alanyi jogok szolgálatáról a perkoncentrációra helyezte. Ezt követően – elsősorban a témabizottságok tagjaira továbbra is számítva, de további szakemberekkel is kiegészülve – fölállt az a tizennégy, a leendő új Pp. szabályozási tárgyköreire szakosodott munkabizottság, amelynek feladata a kodifikáció-előkészítés második szakaszában a törvényszöveg és az ahhoz kapcsolódó indokolás tervezetének a kidolgozása volt. A Szakértői Javaslat Tervezetét a munkabizottsági elnökökkel közösen 2015 októberében átadtuk a felelős igazságügyi miniszternek, majd azt az ő kérésére, egyidejűleg szakmai ambíciónknak is megfelelve, megfeszített munkával 2016 őszéig folyamatosan tovább finomítottuk abban a reményben, hogy az a kodifikáció során minél nagyobb mértékben hasznosul.[2] Az Országgyűlés 2016. november 22-i ülésnapján elfogadott törvény végül a Szakértői Javaslattól számos – részben a törvény szellemiségét meghatározó, központi jelentőségű – szabály, illetve szabályösszesség tekintetében eltért. Ezért, amint hittük, hogy a Szakértői Javaslat „forrásul szolgálhat a törvény jövőbeli, a jogász szakma hivatásrendjeinek konszenzusán alapuló tökéletesítéséhez”, úgy e Kommentár is túlmutat a puszta magyarázaton és hozzájárul perjogunk fejlődéséhez.
A kódex és a hozzá kapcsolódó, nagy mennyiségű jogszabály-módosítás hatályba lépett, a törvény-előkészítő munka – és ezzel az abban részt vevő szakemberek egy kihívásokkal teli életszakasza – a végéhez ért. Nem szűnt azonban meg ugyanezen személyi kör magyar polgári igazságszolgáltatás iránt érzett elhivatottsága, felelősség- és kötelességtudata. Ennek köszönhető, hogy az általuk szerzőként jegyzett törvénymagyarázatot most átnyújthatjuk az érdeklődő szakmai közönségnek.
2018. február
Prof. Dr. Varga István
tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE ÁJK),
a Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság tudományos titkára
[1] Németh János – Varga István (szerk.): Egy új polgári perrendtartás alapjai, HVG-ORAC, Budapest, 2014.
[2] Varga István – Éless Tamás (szerk.): Szakértői Javaslat az új polgári perrendtartás kodifikációjára, Magyar Közlönykiadó – HVG-ORAC, Budapest, 2016.