Az igazságügyi miniszter előszava
Magyarország Kormánya valamivel több, mint egy évvel ezelőtt a polgári perjogi kodifikációról szóló 1267/2013. (V. 17.) Korm. határozattal rendelte el egy új polgári perrendtartás megalkotását. A Kormány határozata által közvetlenül felállított bizottságok: a Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság és a Polgári Perjogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság, továbbá a határozat által felállítani rendelt témabizottságok 2013 nyara óta megfeszített munkával dolgoztak annak érdekében, hogy a polgári perjog kódexének megalkotása minél kiterjedtebb gyakorlati tapasztalatok figyelembe vételével, és egyidejűleg – nemzetközi kitekintést is magukba foglaló, valamint alternatív megoldásokat felmutató – minőségi kutatási eredmények hasznosításával valósulhasson meg.
A kodifikációért felelős miniszterként 2014 nyarán örömmel és egyben azzal a megnyugvással tanulmányoztam a bizottságok által kidolgozott perjogi szabályozási koncepció-tervezetet, hogy az abban felhalmozott tudásanyag és a felmutatott szabályozási alternatívák meghatározóan hozzásegítik az igazságügyi kormányzatot egy olyan törvény kidolgozásához, amely képes megfelelni a polgári igazságszolgáltatással szemben megfogalmazódó modern – és a nemzetközi-, valamint az európai jog által is egyre közvetlenebbül alakított – igényeknek. A koncepció-tervezet és az annak alapjául szolgáló, a jelen kötet tartalmát képező tanulmányok egy letisztult polgári perjogi gondolkodásmód eredményei. A végleges törvényszöveg megalkotása során ugyanakkor az igazságügyi kormányzatnak egy sor egyéb – gazdasági, statisztikai, szervezetrendszerbeli, költségvetési – szempontra kell majd figyelemmel lennie, ami oda vezethet, hogy a joggyakorlat és a jogtudomány képviselői által itt javasolt és önmagukban vitathatatlanul zárt rendszert mutató megoldások helyét esetenként eltérő szabályozási tartalmak foglalhatják majd el. Mindez azonban nem változtat azon, hogy éppen ezeknek az optimális szabályozási tartalmaknak az azonosításához a jelen kötetbe foglalt előkészítő tanulmányok nélkülözhetetlen alapot és kiindulópontot szolgáltatnak. Köszönetemet fejezem ki mindezért a polgári perrendi kodifikáció gyakorlati és tudományos előkészítésében oroszlánrészt vállalóknak: e kötet szerkesztőinek – egyben a Főbizottság elnökének és tudományos titkárának, a Szerkesztőbizottságnak és a témabizottságok tagjainak. E köszönetmondással és abban a meggyőződésben bocsátom útjára a kötetet, hogy annak tartalma a kodifikáció soron következő fázisaiban, azaz a társadalmi vita és a normaszöveg kidolgozása során folyamatosan jótékony, megtermékenyítő hatást fog gyakorolni.
Dr. Trócsányi László
A szerkesztők előszava
A klasszikus polgári perjog-tudomány a perjogi kodifikáció előkészítését – az abban közreműködők oldalán az eljárásjogi dogmatikai struktúrák ismerete által diszciplínált gondolkodásmódot előfeltételező – kulturális eseményként (Magyary), míg a megvalósult és működni kezdő perrendi kódexet az emberi szellem kiemelkedő alkotásaként (Jauernig) tartja számon. Egy ily módon megfogalmazott elvárásnak való megfelelés vágya csak úgy nincs beteljesületlenségre ítélve, ha a kodifikációs előkészítő munkálatokat azok első pillanatától kezdve olyan közösség támogatja, amelynek tagjai az említett idealizmust úgy hordozzák magukban, hogy azt képesek még a mindennapi bírói, ügyvédi, közjegyzői, ügyészi, minisztériumi vagy egyetemi oktatói felelősségteljes munkavégzésük és leterheltségük mellett is a kellő pillanatban termőre fordítani és a kodifikáció tudományos megalapozottságú előkészítésének szolgálatába állítani. A közös munka az eltelt egy évet mind emberileg, mind szakmailag feledhetetlenné tette a szerkesztők számára. A felelős miniszternek 2014. június 30-án átnyújtott koncepció-tervezet megalkotása nem lett volna lehetséges e közösség – a könyv mellékletében közölt témabizottságok és részben már a munkabizottságok – tagjainak munkája nélkül. E munka során az alapozó művek mellett egy sor olyan további, gondolatébresztő írásmű is keletkezett, amely már a munkabizottsági, a részletes törvényszöveg kidolgozásának fázisára tartozó részproblémát elemez, ezért a jelen kötetbe nem került bele. Ezek szerzőinek ezúton – a Főbizottság és a Szerkesztőbizottság nevében is – hálás köszönetet mondunk. Az e kötetbe rendezett előkészítő tanulmányok pedig – amelyek a témabizottsági élénk viták során nem elsődlegesen publikációs céllal készültek és ezért esetenként magukon hordozzák a munkaanyag jelleget – tanúi a most lezárt témabizottsági szakaszban zajlott munkának és gondolatcserének, amelynek elsődleges és előre definiált célja nem volt más, mint a lehetséges szabályozási irányok, a döntéshozó által majd választható szabályozási alternatívák felmutatása. Hisszük, hogy e kitűzött cél eléréséhez – a kodifikációs folyamat első szakaszának sikeres lezárásához és egy új polgári perrendtartás tudományos igényű megalapozásához – a koncepció-tervezet és az annak alapjául szolgáló, itt közölt tanulmányok híven hozzájárultak.
Budapest, 2014 őszén
Németh János – Varga István